Vonatok,közlekedés,játék,közlekedés,leírás

Honlapunk megújult!!!!!!!!

FOGASKEREKŰ                                 főoldal

Fogaskerekű vasút.A fogaskerekű vasút a vasút egyik fajtája, általában a normál sínek között elhelyezett speciális fogazott sínnel kiegészítve. A vonat (mozdony) egy vagy több hajtó fogaskerékkel rendelkezik, mely a fogassínhez kapcsolódik. Ez lehetővé teszi, hogy a vonat olyan meredek pályákon is biztonsággal üzemeljen, ahol a szokásos súrlódásos hajtás megcsúszna.A legtöbb fogaskerekű hegyi vasút, bár vannak személyvonatok vagy városi villamosok is a városi forgalomban meredek terepviszonyok leküzdésére.Az első fogaskerekű Leedsben épült a Middleton Railway 6,7% legnagyobb emelkedésű pályájára, ahol az első gőzmozdonyt, a Salamancát 1812-ben helyezték üzembe és 1839-ig működött. Ez a vasút a John Blenkinsop által tervezett és 1811-ben szabadalmaztatott fogassín-fogaskerék rendszert használta. A fogaskerékhajtást egy kicsit az a félelem is szülte, hogy a sima sínen a kerék megcsúszna. A vasút öntöttvas sineket használt oldalukon fogazattal. Az első fogaskerekű vasút, melynél a fogazott öntöttvas sín középen foglalat helyet, a Madison & Indianapolis Railway egy rövid 6%-os lejtésű szakaszán volt Madisonban, 1848-ban nyitották meg. 1868-ban a fogazott sínt felszedték és a vonal adhézióssá vált. Az első hegyi fogaskerekű vasút a Mount Washington Cog Railway volt az Egyesült Államokban New Hampshire államban, mely fizető utasokat szállított 1868-tól az 1904 m magas Mount Washington csúcsra. Az első európai fogaskerekű a Vitznau-Rigi-Bahn volt a Rigi hegyen, Svájcban, melyet 1871-ben nyitottak meg és 440 m-ről 1740 m magasra vezetett. Mindkét vonal legnagyobb emelkedése 38% és ma is működik. Sokféle fogassín rendszert fejlesztettek ki. Ma a fogaskerekű vasutak többsége az Abt rendszert használja.Ezt a legelső rendszert Niklaus Riggenbach találta fel, mely pálcás fogazattal készült fogassínt használ. A sín két szerkezeti acélból készült laposvasat összekötő hengeres vagy négyzet keresztmetszetű rudakból áll, melyek szabályos közönként követik egymást. Ez volt az első működő rendszer, hátránya volt, hogy igen drága és bonyolult volt az előállítása. 1863-ban találták fel és először 1871-ben a Vitznau-Rigi-Bahnnál alkalmazták.Marsh ezt a rendszert az amerikai Sylvester Marsh találta fel, körülbelül Niklaus Riggenbachhal egy időben és a megoldás sem különbözött az övétől. Ezt a rendszert a Mount Washington Cog Railwaynél alkalmazták. A két rendszer igen hasonló volt. Emil Strub által feltalált rendszer hasonlít az Abt rendszerre, de csak egy széles fogassínt használ, melyet egy T-szelvényre hegesztenek rá. Ezt a fogassínt lehet a legegyszerűbben karbantartani és ezért igen népszerűvé vált.Ezt a rendszert Roman Abt svájci mozdonytervező mérnök találta fel, aki egy Riggenbach rendszerű vonalon dolgozott. Az Abt fogassín két vagy három függőleges pontos profillal fogazott acéllemezt használ, melyeket párhuzamosan egymás mellé szerelnek. Ez az elrendezés sokkal simább és zajtalanabb üzemet tesz lehetővé, mint a Riggenbach rendszer. Két vagy három fogassínt alkalmaznak eltolt fogazással, gondoskodva arról, hogy legalább egy fog mindig kapcsolatban legyen a sín fogazatával.A hajtó fogaskerék vagy egy tengelyen van a gördülő kerékpárral, vagy külön van meghajtva. A Mount Lyell Mining and Railway Company gőzmozdonyain a hagyományos kerékpárokat és a fogaskereket külön dugattyúk hajtják.A Locher rendszernél a fogazás a sín két oldalán helyezkedik el és a sín mindkét oldalán egy-egy fogaskerék kapcsolódik hozzá. Ez a rendszer meredekebb pályát tesz lehetővé, mert a többinél a fogaskerék hajlamos arra, hogy meredek lejtőn kiugorjon a sín fogaiból. Ezt a Pilatus vasútnál alkalmazták.A Von Roll társaság által gyártott fogassín rendszer hasonló az Abt rendszerhez, kivéve, hogy csak egyetlen fogassínt alkalmaz és a fogak úgy vannak kialakítva, hogy mind a Riggenbach, mind a Strub rendszerhez illeszkedjék. Egyszerűsége folytán kiválthatja mindkét rendszer fogassínjeit anélkül, hogy a fogaskerekeket cserélni kellene.A fogazott-súrlódásos és tiszta fogassín rendszerek.A fogazott-súrlódásos rendszerek fogaskerékhajtást csak a legmeredekebb szakaszokon használnak, egyébként szokásos vonatokként közlekednek. Mások, a meredekebb pályájúak csak fogassínt használnak. Ezeknél a mozdony kerekei szabadon futnak és nem vesznek részt a vonat vontatásában.A Fell-hegyi vasút nem fogaskerekű rendszer - hanem egy harmadik megemelt középső hagyományos sínnel rendelkezik. Ez lehetővé teszi, hogy függőleges tengelyű (súrlódó) kerekek gördüljenek rajta, melyek a hajtást és a fékezést szolgálják.Fogaskerekű mozdonyok kezdetben csaknem az összes fogaskerekű vonatot gőzmozdony vontatta. A gőzmozdonyt azonban alaposan át kellett alakítani, hogy megfeleljen a speciális követelményeknek. A villanymozdonnyal és a dízelmozdonnyal ellentétben ugyanis a gőzmozdony kazánja csak közel vízszintes helyzetben működik. Szükséges, hogy a mozdony kazánjának csövei és a tűzszekrény állandóan víz alatt legyenek, nehogy az alkatrészek túlhevüljenek, elveszítsék szilárdságukat és ezzel kazánrobbanást okozzanak.Ezért a fogaskerekű gőzmozdonyokat úgy tervezték, hogy a kazán akkor legyen közel vízszintes helyzetben, amikor a vonat a meredek pályán halad, ehhez tehát vízszintes pályán a kazánnak ferdén kell állnia. Az ilyen mozdonyok egy része vízszintes pályán egyáltalán nem működik, ezért az egész pályát, beleértve a javítóműhelyeket is lejtősre kellett építeni. Ez volt a legfontosabb ok, amiért a fogaskerekű vasutak elsők között voltak a villamosított vonalak között, és ma a legtöbb villamos vontatással üzemel.Biztonsági okokból a fogaskerekű mozdonyok mindig tolják a személykocsikat, mivel a mozdonyt erős fékrendszerrel látják el, gyakran horgokat és egyéb mechanikus eszközöket is alkalmaznak a szerelvény biztos megállítására és rögzítésére. Egyes mozdonyokon automatikus fékek vannak, amelyek túlsebesség esetén működésbe lépnek és megakadályozzák a kisiklást. Sokszor nincs összekapcsolva a vonat a mozdonnyal, mivel a szerelvényt saját súlya nekinyomja a mozdonynak. A villamos hajtású szerelvényeket gyakran elektromágneses fékekkel is felszerelik.A fogaskerekű vonatok sebessége általában kicsi, körülbelül 25 km/h.

 

Fogas motor, Fogas pót. - Beszerzés éve: 1973

 

fogaskereku.jpg

 


Járműtípus Fogas motor Fogas pót
2010 évi db szám 7 7
Hossz ütközők nélkül (mm) 15000 15000
Szélesség (mm) 3150 3150
Magasság (mm) 3300 3300
Tengelyek száma 4 4
Tengelytávolság (mm) 2000 2000
Forgócsap távolság (mm) 8500 8500
Jármű tömege üresen 26735 15825
Felszállósávok száma 4 4
Összes férőhely 150 166
Ülőhelyek száma 41 49
Állóhelyek száma 109 117
Motorok száma 2 -
Motorok teljesítménye/db (kW) 220 -

Tekintse meg Gallériánkat!

Kérjük töltsd ki kérdőívünket!

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 4
Tegnapi: 7
Heti: 50
Havi: 362
Össz.: 128 219

Látogatottság növelés
Oldal: Fogaskerekű
Vonatok,közlekedés,játék,közlekedés,leírás - © 2008 - 2024 - vonat.hupont.hu

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »